Az autoimmun hepatitis (AIH) epidemiológia, klinikai megjelenés és kórlefolyás szempontjából igen heterogén betegség. A patognomikus tünetek és markerek hiánya miatt diagnosztikája és kezelése kihívást jelenthet a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Esetismertetésünkben egy akut megjelenésű AIH-ban szenvedő, fiatal nőbeteg esetén keresztül mutatjuk be a diagnosztika kiemelt figyelmet érdemlő pontjait és a standard ...

Az autoimmun hepatitis (AIH) egy ritka, ismeretlen eredetű, immunmediált, krónikus gyulladással járó májbetegség, amelyet az emelkedett szérum-transzaminázszintek és a globulinszaporulat (immunglobulin G/gamma-globulin), a keringő autoantitestek jelenléte és a jellegzetes májszövettani eltérések – mint lym­phoplasmocytás infiltrátum interface hepatitisszel – jellemeznek. A betegség változatos megjelenési formája ...

A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholesta­ticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia ...

Az irritábilis bélszindróma a krónikus funkcionális gasztrointesztinális betegségek csoportjába tartozik. A betegség patofizológiája összetett, kialakulásában kiemelt szerepet tulajdonítanak a mikrobiom–bél–agy-tengely különböző pontjain bekövetkezett változásoknak. A pszichiátriai zavarok előfordulása szignifikánsan gyakoribb irritábilis bélszindróma fennállása esetén (40-90%). Ezek társulása a tünetek ...

Az irritábilis bélszindróma a krónikus funkcionális gasztrointesztinális betegségek csoportjába tartozik. A betegség patofizológiája összetett, kialakulásában kiemelt szerepet tulajdonítanak a mikrobiom–bél–agy-tengely különböző pontjain bekövetkezett változásoknak. A pszichiátriai zavarok előfordulása szignifikánsan gyakoribb irritábilis bélszindróma fennállása esetén (40-90%)....

A klinikai gyakorlat szempontjából nagy jelentőséggel bírnak azok a biomarkerek, amelyek segítséget nyúj­tanak a különféle gasztroenterológiai betegségek kimenetelének előrejelzésében. Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került olyan klinikai és laboratóriumi (szerológia és genetikai) tényezők felkutatása, amelyek segítséget nyújthatnak a klinikusok számára azon betegek kiszűrésében, akik ...